.
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

A betegjogi képviselő

30. § (1) A betegjogi képviselő a (2)-(5) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően ellátja a betegek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket e jogaik megismerésében és érvényesítésében.

(2) A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában:

a) segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében,

b) segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,

c) a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget,

d) rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi intézményben.

(3) A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el.

(4) A betegjogi képviselő a tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét, és azok megszüntetésére javaslatot tesz. A felhívás eredménytelensége esetén a betegjogi képviselő jogosult az illetékes szervhez, illetve személyhez fordulni.

(5) A betegjogi képviselő kiemelten kezeli az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmét.

31. § (1) A betegjogi képviselő - az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve - illetékességi körében jogosult:

a) az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni,

b) a vonatkozó iratokba betekinteni,

c) az egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni.

(2) A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.

32. § (1) A betegjogi képviselő az ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézetének szervezeti keretei között működik.

(2) A betegjogi képviselő nem állhat azzal az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az általa képviselendő betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt.

33. § (1) Az egészségügyi szolgáltató biztosítja, hogy a betegek és hozzátartozóik a betegjogok képviseletét ellátó személy(ek) kilétét és elérésük módját megismerhessék.

(2) Az egészségügyi szolgáltató vezetője 10 munkanapon belül, a fenntartó 30 munkanapon belül - ha a fenntartó önkormányzati képviselő-testület vagy közgyűlés, a soron következő testületi ülésen - érdemben megvizsgálja a betegjogi képviselő észrevételeit és azzal kapcsolatos állásfoglalásáról őt tájékoztatja.

77/1999. (XII. 29.) EüM rendelet

a betegjogi képviselő jogállásáról és az eljárására vonatkozó szabályokról

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-ának f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatóra, valamint

b) az Eütv. 30-33. §-a szerinti betegjogi képviselőre.

2. § Betegjogi képviselő az a - mellékletben felsorolt - egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező, büntetlen előéletű személy lehet - a 6. § (3) bekezdése szerinti kivétellel -, aki a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot elvégezte és sikeres vizsgát tett.

3. § (1) A betegjogi képviselő munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll az ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézetével (a továbbiakban: intézet). A betegjogi képviselői munkakör pályázat útján tölthető be.

(2) A fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltató a betegjogi képviselő részére a munka végzéséhez területén belül, megfelelő helyiséget biztosít, amely a betegek számára könnyen hozzáférhető és gondoskodik arról, hogy az intézmény területén belül a betegek számára megismerhető legyen a betegjogi képviselő személye és fogadóórája. Az alapellátást és a járóbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltató a betegek számára jól látható helyen kifüggeszti a betegjogi képviselő elérhetőségére vonatkozó adatokat.

(3) A betegjogi képviselő munkájához szükséges egyéb feltételeket az intézet biztosítja.

4. § (1) A betegjogi képviselő a munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó szerződésében megállapított munkaidejének legalább 2/3-át az intézet illetékességi területén levő fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatóknál tölti.

(2)-(3)

5. § A betegjogi képviselő a beteg megkereséséről és az azt követő eljárásról, valamint intézkedéseiről részletes feljegyzést készít. A betegjogi képviselő tevékenysége során az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jár el.

6. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) A 4. § (2)-(3) bekezdései 2002. január 1-jén lépnek hatályba.

(3) Az a személy aki

a) a rendelet hatálybalépését megelőzően egészségügyi szolgáltatónál önkéntes betegjogi képviselő volt és ezt a tényt az egészségügyi szolgáltató vezetője igazolja, vagy

b) a melléklet szerinti egyetemi vagy főiskolai végzettségek valamelyikével rendelkezik

2002. december 31-ig - a 2. § szerinti tanfolyam elvégzése és a vizsga letétele nélkül - betegjogi képviselőként működhet.

(4) Az országos tisztifőorvos 2002. december 31-ig tartó időszakra Betegjogi Koordinátori Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre. A Tanács tagjainak száma legfeljebb 7 fő. A Tanács tagjait az országos tisztifőorvos kéri fel. A Tanács tagjaira egyebekben a betegjogi képviselőre vonatkozó szabályok irányadók.

(5) A Tanács

a) közreműködik a betegjogi képviseleti rendszer kialakításában,

b) részt vesz a betegjogi képviselők tevékenységének szakmai irányításában és ellenőrzésében,

c) koordinálja a betegjogi képviselők munkáját,

d) közreműködik a betegjogi képviselők képzésének és továbbképzésének megszervezésében,

e) a Magyar Orvosi Kamarával együttműködve elkészíti a betegjogi képviselők etikai kódexét, valamint

f) részt vesz a 3. § szerinti pályázatok elbírálásában.

(6) A Tanácsnak az országos tisztifőorvos által kijelölt tagja ellátja a betegjogi képviseletet az országos tisztifőorvos által meghatározott illetékességgel, amennyiben az egészségügyi szolgáltatónál betegjogi képviselő nem működik.

A betegjogi képviselő munkakör ellátásához az alábbi egyetemen vagy főiskolán szerzett oklevél szükséges:

1. Állam- és Jogtudományi Egyetem

2. Államigazgatási Főiskola

3. Egészségügyi Főiskola

4. Közgazdaságtudományi Egyetem

5. Orvostudományi Egyetem

6. Tanárképző Főiskola

7. Tanítóképző Főiskola

8. Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Amennyiben az oklevél megszerzése 2000. január 1-je után történik a fent felsorolt egyetem vagy főiskola jogutód intézményének megegyező karán szerzett oklevél kell a betegjogi képviselő munkakör ellátásához.

lap elejére	nyitólap	e-mailglobe	vissza	előre