.
Várólista
Dr. Jakab Tibor

Előfordulhat, hogy a szükséges ellátásra nagyobb az igény, mint amit az adott intézményben teljesíteni képesek. Ebben az esetben – ha erre mód van – ajánlani kell a betegnek egy másik intézményt, ahol a beavatkozást hosszabb várakozás (legfeljebb két hónap) nélkül el tudják végezni, vagy pedig várólistára kell helyezni. A várólista határozza meg, hogy a betegek milyen sorrendben juthatnak a számukra szükséges ellátáshoz. Amennyiben a beteg várólistára kerül, akkor tájékoztatást kell kapnia annak okáról, várható időtartamáról és esetleges következményeiről. A várólistán a sorrend kialakítása egységes, ellenőrizhető, nyilvánosságra hozott szakmai szempontok szerint, a várólistán szereplő betegek egészségi állapota által indokoltan és hátrányos megkülönböztetés nélkül kell, hogy történjék. Magyarán, azt, hogy valaki hányadik a sorban, kizárólag az egészségi állapota határozhatja meg. Az egészségi állapot megállapítására pedig mindenki számára azonos „mércét” kell alkalmazni, és e „mérce” mibenlétének nyilvánosnak kell lennie. (Sajnos e szigorú követelmények még nem minden esetben teljesülnek. A minap egy országos intézmény hírneves vezetője a „szakmai szempontok” iránti érdeklődésemre lakonikus választ adott: Magának ehhez semmi köze!)

A várólistán szereplő betegek egészségi állapotát rendszeresen figyelemmel kell kísérni, és ha azt sürgős szükség indokolja, a beteget azonnali ellátásban kell részesíteni. Ha az azonnali ellátás valamely körülmény miatt nem lehetséges, a beteget a várólistán olyan helyre kell átsorolni, hogy amint az ellátás lehetővé válik, az állapotának megfelelő időtartamon belül egészségügyi ellátásban részesülhessen.

A várólistára a kezelőorvos javaslata alapján lehet felkerülni. (Ha a kezelőorvos nem javasolja a várólistára való felvételt, a beteg kezdeményezheti más orvos általi vizsgálatát!) A várólistára történő felkerüléshez is elengedhetetlenül szükséges a beteg részletes tájékoztatása és beleegyezése.

A sorrendiséget intézményi Várólista Bizottságok, illetve szerv és bizonyos szövetek átültetése esetében (szív, máj, tüdő, vese, hasnyálmirigy, csontvelő, szaruhártya és szívbillentyű) Országos Transzplantációs Bizottságok határozzák meg.

Amennyiben a beteg úgy gondolja, hogy a várólistán elfoglalt helye igazságtalanul hátrányos, az illetékes bizottság elnökéhez fordulhat panasszal. Ha tőle nem kap kielégítő választ, akkor állásfoglalást kérhet a kórházi etikai bizottságtól, illetve transzplantáció esetében az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságától. (Ez utóbbi testület az Egészségügyi Minisztériumban található.)