.
Az egészségügyi dolgozók jogai
(Dr. Jakab Tibor)
Mint minden magyar állampolgárnak, az egészségügyi dolgozónak is joga van ahhoz, hogy emberi méltóságát tiszteletben tartsák. E jog minden más emberre kötelezettségeket ró (különösen: lelkiismereti és világnézeti meggyőződésének, jóhírnevének, magánéletének, magántitkainak tisztelete, egészségének és testi épségének óvása, a vele szembeni kulturált viselkedés). Mindezeken túl, az egészségügyi dolgozót foglalkozása gyakorlása során különös jogok is megilletik:
- Az orvosnak joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek közül szabadon válassza meg az adott esetben – a beteg beleegyezésével – alkalmazandó, az általa illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást. Az orvos nem kötelezhető arra, hogy az általa választott eljárás helyett más – tudományosan szintén elfogadott – beavatkozást végezzen. (Amennyiben a beteg más, tudományosan szintén elfogadott ellátást kíván, a kezelőorvosának olyan másik orvoshoz kell irányítania, aki azt a beavatkozást elvégzi.)
Az orvosnak (szakdolgozónak) bizonyos esetekben meg kell tagadnia, illetve megtagadhatja a beteg ellátását. Az orvosnak meg kell tagadnia az ellátását abban az esetben, ha:
- az jogszabályba ütközik,
- szakmai szabályba ütközik (tehát nem a tudományosan elfogadott beavatkozást akarják elvégeztetni),
- az ellátásra az orvos (szakdolgozó) fizikailag alkalmatlan (pl. beteg),
- a kért ellátásra nincsen szükség.
Az ellátást megtagadhatja az orvos (szakdolgozó) akkor, ha:
- a beteg nem igényel azonnali ellátást (későbbre halasztható, visszarendelhető), feltéve, ha ez a betegre nem ró ésszerűtlen terhet (pl. utazás, hosszas várakozás),
- a beteg az együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti (és nem áll fenn a sürgős szükség esete),
- az ellátó életét, testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti,
Az ellátást megtagadhatja az orvos (szakdolgozó), de a beteget másik ellátóhoz kell irányítania abban az esetben, ha:
- más betegnek azonnali ellátásra van szüksége,
- nincsenek meg az ellátás feltételei,
- a beteg sértő, fenyegető magatartást tanúsít (feltéve, ha ezt a magatartást nem a betegsége okozza),
- a beteghez személyes kapcsolat fűzi (pl. rokona, barátja, haragosa),
- az ellátás az orvos (szakdolgozó) erkölcsi felfogásával, lelkiismereti, vallási meggyőződésével ütközik.
Az orvosnak joga van arra (és ez egyben erkölcsi kötelessége is), hogy betegét körültekintően, szükség szerint fokozatosan, a beteg állapotára és körülményeire tekintettel tájékoztassa.